Legkeresettebb alkotók
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Aba-Novák Vilmos keresett alkotó
    Aba-Novák Vilmos
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Patkó Károly keresett alkotó
    Patkó Károly
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János
  • Vaszary János keresett alkotó
    Vaszary János

Pekáry István (1905-1981)

Életrajz

festő, grafikus, textiltervező
Budapest, 1905. február 1. – Budapest, 1981. augusztus 25.
Magyar Képzőművészeti Főiskola (?): mestere Rudnay Gyula; 1930: Szinyei Merse Pál Társaság, dicsérő oklevél; 1931: Szinyei Merse Pál Társaság, kitüntető oklevél; 1932: Szinyei Merse Pál Társaság, Nemes Marcell-ösztöndíj; 1934: Triennálé, Milánó, ezüstérem; 1937: Triennálé, Milánó; Világkiállítás, Párizs, ezüstérem és Diplőme d’Honneur; 1939-1941: Budapest Székesfőváros római ösztöndíja; 1940: Triennálé, Milánó, Gran Premio; 1956: Munkácsy-díj. Noha a Magyar Képzőművészeti Főiskola elvégzése után állami ösztöndíjjal több évet Rómában tanult, nem hatott rá erőteljesebben a Novecento stílusa; főiskolai mesterétől is csak a magyaros témák kedvelését vette át. Jellegzetes egyéni stílust alakított ki népművészeti előképeket is fölhasználva, amely rokon a naiv művészettel, de mind színhasználatában, festék- és ecsetkezelésében, mind kompozíciós megoldásaiban, képszerkesztésében professzionális. Meseszerű, elbeszélő képei, textiljei javarészt a magyar népmeséket és legendákat dolgozzák fel. A háború előtt három alkalommal szerepeltek képei a Velencei Biennálén. 1933-1962 között számos színházi és operaprodukcióhoz tervezett díszlet- és kosztümterveket Magyarországon és külföldön (Fővárosi Színház; Nemzeti Színház; Schiller Theater, Berlin; Teatro dell’Opera, Róma; Staatsoper, Bécs).
Mesterei: Rudnay Gyula.

Egyéni kiállítások
1931, 1932, 1933  Tamás Galéria, Budapest
1942  Alkotás Művészház, Budapest
1961  G. Viotti, Torino  Ernst Múzeum, Budapest
1965  G. Viotti, Torino
1966  G. Semiha Huber, Zürich (kat.)
1967  G. Viotti, Torino
1968  G. Arno, Firenze
1971  Galerie Semiha Huber, Zürich  G. Arno, Firenze
1973  Gekkoso Galéria, Tokió
1975  Ernst Múzeum, Budapest  Bakony Múzeum, Veszprém.
Válogatott csoportos kiállítások
1932, 1938, 1942  XVIII., XXI., XXIII. Velencei Biennálé, Velence
1967  Magyar festők Itáliában, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1973, 1974  Magyar művészek, Sapporo (JP).
Gobelinek
Alba Regia (1927, Székesfehérvár, Városháza)
Szent István (1938, Szeged)
Noé bárkája (1942, Budapest)
Szüret (1952, Budapest, Művelődésügyi Minisztérium)
Népművészet (1954, Dunaújváros)
Magyarország (1955, Külügyminisztérium)
Kisfaludy (1956, Budapest, Szőlészeti Kutatóintézet)
Falu (1959, Budapest, MTA).
Köztéri művei
freskó (1937, Budapest, Palatinus fürdő, a II. világháborúban elpusztult)
freskó (1941, Róma, Villa Caprioni)
freskó (1946, Budapest-Újpest, Magyar Pamutipar Munkásszállója)
mozaik (metlachi, 1955, Budapest, Albertfalvai lakótelep)
Bakony és Hortobágy (festett csempe, Budapest, Mezőgazdasági Múzeum, 1998-ban áthelyezve: Gödöllő, Agrártudományi Egyetem).
Művek közgyűjteményekben
Iparművészeti Múzeum, Budapest
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest.
Irodalom
Pipics Z.: Száz magyar festő, Budapest, 1943
Haits G.: ~ képei között, Művészet, 1971/5.
D. Fehér Zs.: ~ művészetéről, Művészet, 1974/1.
D. Fehér Zs.: ~ kiállítása (kat. bev., Ernst Múzeum, Budapest, 1975).
(Pogány Gábor-Wehner Tibor)

Lexikális referencia